Oldalak

2015. augusztus 22., szombat

18.Rész: Véletlen egybeesések

Sziasztok! 18.Rész!! Jó olvasást!


Az előző rész tartalmából: Ross úgy döntött, hogy elmegy. Riker, és Lea összejöttek.


~Másnap, délelőtt, Rendőrkapitányság~

~Sarah szemszöge~


Reggel időben beértem. Leültem egy székre, és vártam a főnököt, mert tegnap megbeszéltük, hogy várjam meg itt reggel, mert beszélnivalója van velem. Rá 10 perccel megjött. Elindultunk az irodája felé. Beértünk, és leültetett egy székre! 2 percig csak ült, és gondolkodott. Mármint, csak gondolom, mert csettintgette a tollát. Befutott az ajtón egy srác, és leült a mellettem lévő székre.
-Elkésett.-mondta nyugodt hangom a főnök. A fiú elkezdte mesélni, hogy hol volt, és közben vigyor volt az arcán.


Ez a srác valamiért nagyon ismerős. Á, megvan, ő is a részmunkaidős állásért jelentkezett.
-Lenne számukra egy megbízásom.-kezdte a főnök.-Hány évesek is?-kérdezte.
-17.-mondtuk egyszerre.
-Rendben. Tökéletes alkalomkor vannak itt. Ki kell deríteniük egy ügyet. Ezt természetesen nem maguk fogják, csak az információkat kell megszerezni. Sarah, ő itt Brody, a társad. Brody, Sarah.-mutatott be minket egymásnak. -Az lesz a feladatuk, hogy el kell menniük egy középiskolába, és kémkedniük kell! Van egy diák, aki ki akarja nyírni, ezt a lányt:


-Könnyű célpont. Bevetem magam, és ráveszem, hogy menjen el.-ropogtatta az ujjait.
-Mindenkit így veszel rá valamire?-emeltem fel a szemöldököm.
-Kérem, ne itt beszéljék meg. jut eszembe, már elintéztük a beíratásukat, azzal ne törődjenek. 2 nap múlva fognak elmenni Canadába. Ott, egy albérletben fognak lakni addig, amíg kiderítik, hogy ki akarja elintézni a csajt. Ja, és majdnem elfelejtettem. Csak egy hálószoba van, franciaággyal, úgyhogy ne legyen ott semmi. Az étkezés el van intézve. 2 nap múlva, pontosan 17:00-kor legyenek a rendőrség kapujában. Sok sikert az ügyhöz, távozhatnak.-intett az ajtó felé. Kimentünk az ajtón, és elindultam a kijárat felé, amikor Brody odaszólt:
-Hé! De nem ám belém szeretsz.-nevetve mondta. Én csak forgattam a szemeim, és indultam haza.


~Ross szemszöge~

~Valahol L.A. utcáin~


Épp hazafelé tartottam, amikor kiabálást hallottam. Gyorsan odafutottam ahol sikítoztak, és egy srácot láttam, aki épp bántani akart egy lányt. Nem vártam meg míg befejeződik, odafutottam, megfogtam hátulról a vállát, elrántottam, közben a csajt ellökte. Miután elrántottam, beleütöttem a hasába, és ellöktem. Tudom, nem nagyon kemény, de szerintem ennyi is elég. Nem, nem volt elég, mert nekem jött. Pár percig verekedtem, addig a csajszi feküdt a földön. Nagy nehezen elintéztem. Miután elfutott, én odamentem a lányhoz, és felsegítettem, vagyis nem tudtam felsegíteni, mert nem tudott lábra állni. Ezért felvettem a karomba, és indultam egy orvoshoz.
-Köszönöm.-szólt, út közben.
-Ne köszönd. Csak tettem a dolgom.
-De! Ha nem vagy ott, lehet, hogy már nem élnék. Mi a neved?-nézett rám, és keresztbe fonta a kezeit a nyakam körül.
-Ross. Ross Lynch. És neked?
-Spencer. Spencer Wilde.
-Szép név. Spence a beceneved?-kérdeztem.
-Igen. Neked...Ross....-gondolkozott.
-Rossy.-mondtam meg, amin már 2 perce gondolkozik.
-Ja, tényleg.-csillant fel a szeme.
 Nem sokkal később megérkeztünk a házi orvosomhoz. nem vittem kórházban, mert az nagyon messze lett volna. Bementem a rendelőbe, és senki sem volt ott, így mi következhettünk.
-Jó napot, Mr. Lynch, kit hozott?-jött oda Frank.
-Spencer Wilde.-felelte.
-Mid fáj?
-A lábam, de nagyon.-mutatott arra a helyre.
-A barátnője?-nézett rám Frank.
-Nem.-feleltük egyszerre.
Megvizsgálta Spencert, és szerencsére csak húzódás. Ám menni még mindig nem tud. Frank adott rá gyógyszert. Kihoztam Spencert, és elvittem haza. Bekopogott az ajtón, ugyanis én nem tudtam, mert akkor leejtem. Annyira nem is volt messze az orvostól.
-Sziasztok. Kicsim, mi történt?-simította végig arcát az apja.
-Szia. Jól vagyok. Csak meghúzódott a lábam, de ha Ross nem segít, akkor még nagyobb bajom lenne.-nézett rám.
-Köszönöm. Gyere.-intett, hogy kövessem. Beértem, és letettem a kanapéra. Az apja elhívott, hogy beszéljünk.
-Charlie Wilde.-mutatkozott be.
-Ross Lynch.-ráztam vele kezet.
-Kérlek, ülj le.-mutatott a kanapéra.
-Köszönöm.-foglaltam helyet.
-Szeretném, ha elmesélnél nekem mindent, ami történt.
-Hogyne. Épp sétáltam hazafelé, amikor hallottam, hogy valaki segítségért kiáltozik. Ezért közbeléptem, és elkergettem. Majd elvittem egy orvoshoz, és hazahoztam. Nem tudom, hogy ki lehetett, gondolom a barátja volt.-meséltem el.
-Fekete volt a haja?
-Igen.-válaszoltam.
-Kék szemű?
-Igen.
-Akkor Ő volt.-állt fel, és lépett párat, majd gyorsan felém fordult.
-Köszönöm. Hadd háláljam meg. Mit szólsz egy vacsorához? Holnapután.
-Tudja...én kaptam egy főszerepet egy filmben, és holnapután elutazom.
-Ó. Akkor mit szólsz a holnaphoz?
-Remek.
-Akkor várom holnap 7-re.
-Köszönöm uram.-kezet fogtunk, és indultam haza.



                                                                          Spencer Wilde



A 18.részt olvastad! Végre ez is meglett! :) Próbálok újra belerázódni ebbe a történetbe. Kitettem egy kérdést, hogy szerintetek milyen lett a blog új kinézete. Kíváncsi vagyok, hogy nektek tetszik-e vagy sem. Ha tetszett a rész, akkor komizz, véleményezhetsz is, meg még sok mást! És "következő rész tartalmából"-t ezeket hanyagolni fogom, bocsi. Lehet, hogy azok az információk, hogy mi lesz a kövi részben számotokra izgalmas lehet, de nem szeretnék teljesen mást írni, amiről szólni fog. Hosszú monológ volt, bocsi :(
By:



2015. augusztus 21., péntek

Hírek

Sziasztok!
Egy bejelentés lesz, szerintem már a címből tudjátok, hogy mi lesz, vagy legalább sejtitek. Új író lesz a blogon, méghozzá Cleo Cleo. Úgy hogy én távozok ettől a blogtól...vagy mégsem? Na itt a csalafintaság (vagy mi):Én, (Klau Klau) nem megyek el, mert én vagyok Cleo Cleo. :) Úgyhogy Nem új szerző lesz, hanem csak csere. Ennyi lenne, ja nem! Még amit szeretnék megosztani, hogy csinálok egy új oldalt, (itt a blogban) és az lesz a címe hogy: Blog(ok). Mert. Van nekem egy másik blogom, és úgy gondoltam, hogy kiteszem ide, és majd oda is fogom. Ennyi voltak ezek a kis hírek, és majd nemsokára hozom a 18.részt. Nem fogom olyan gyorsan hozni itt a részeket, mert nekem nem könnyű még két blogot hozni, de majd meglesz. Sziasztok!
By:
 

2015. március 19., csütörtök

17.Rész: Elmegy? Összejönnek?

 Sziasztok!!! Itt a 17.Rész! Bocsi, a végéért. Próbáltam hosszúra csinálni/írni. Jó olvasást!


Az előző rész tartalmából: Sarah úgy döntött, hogy elmegy munkát keresni, méghozzá a rendőr őrsre. Ross is elment valahova, méghozzá egy szerep válogatásra, ahol be is választották.




-Ez az, sikerült.-felkaptam és megpörgettem Sarah-t a levegőben.
-Jól van, színészek akik bejutottak, jöjjenek ide.
Gratulálunk Nektek. Sok sikert a forgatáshoz. De, szerintem mint tudjátok, a forgatás nem itt lesz, hanem Olaszországban.......


 ~Ross szemszöge~




-Mi???-sokkolt le ez a hír minket.
-Igen, jó hallották, Olaszországba kell költöznöd, egy 1 évre.-mondta.
-Rendben.-mondtam, de féltem a költözéstől.
-Távozhattok.-köszönt el.
-Gyere menjünk haza.-mondtam Sarah-nak.
-Oké.-felelte, és mentünk a kocsihoz. Út közben még beszélgettünk.
-Hogy döntesz?-kérdezte.
-Még nem tudom, megkérdezem, még a többieket is.
-Rendben. Még gondolkozok én is, ha számít a döntésem.
-Számít.- vágtam rá.
Gyorsan haza is értünk, és mentünk be az ajtón, majd lerohantam szüleimet.
-Anya, apa! Beszélnünk kell!
-Történt valami?-kérdezte apa.
-Igen, de szerintem, családi gyűlésben kéne ezt megbeszélni.-ültem le a kanapéra.
-Oké, fiúk!-kiabált anya. Pár pillanat alatt ott is voltak, és kezdtem el mondani, híreimet:
-Szóval.....Elmentem egy szerepválogatásra. Be is választottak a főszerepre. De, van egy kis bökkenő. Nem itt fogjuk forgatni a filmet, hanem Olaszországban. Ezért, ki kell költöznöm, de nem tudom, hogy hogyan döntsek. Szerintetek?-mindenki leállt, mintha valami halálhírt mondtam volna. Pár perc múlva beszéltek is.
-Szerintem, Ross menj, ez mégis egy film, ahol főszereplőt alakítasz.-javasolta Riker.
-Szerintem is.-egyezett bele Rydel.
-Szerintem, meg ne.-ellenkezett Rocky.
-De igen.-végül beszállt Ratliff, Lea, Ryland, és anyuék is.
-Sarah?-fordultam barátnőm felé.
-Még, át kell gondolnom.-vágta rá, gondolkodás nélkül. Valami itt nincs rendben, ki kell derítenem.
-Én, most felmegyek a szobámba.-mondta Sarah, és elment, de nem hagyhattam ennyivel a dolgot, utána mentem.
-Én........meg megyek föl.-mutogattam az emeletre, de azt se tudtam, mit beszélek. Gyorsan felmentem, még mielőtt csukódott volna az ajtaja.
-Sarah?-szinte rontottam be az ajtón.-Mi a baj?-húztam vissza, kezénél fogva.
-Örülök a sikerednek, és nem hagyhatsz el egy ilyen lehetőséget.-már potyogtak ki szeméből a könnyek.-De nem akarom, hogy elmenj. Megértelek, és tudom milyen fontos ez neked, úgyhogy, el kell menned Olaszországba. Én nem tarthatlak itt, bármennyire is szeretném. De ne izgulj, találkozunk majd. Nem tudom hogy hogyan, de megoldjuk.-ölelt át szorosan, és én viszonoztam.







Akkor, elmegyek. Szólok a többieknek. Mentem le, és mondtam a következőket:
-Döntöttem. Elmegyek.
-Ez király tesó!-ugrott oda Riker.
-Ross, mindenképp keresünk neked egy apartmant.-fogta meg a vállamat anyu.
-Oké, viszont gyorsan kéne, mert nem sokáig kaptam haladékot, hogy megyek-e, vagy nem. 2 napot adott Harry (a főnök neve).
-Ne izgulj, meglesz minden.-felelte.
-Rendben.-mosolyogtam. Sarah is lejött a szobájából.
-És te mikor kezdesz?-kérdeztem.
-Még nem biztos, hogy bejutok-e. Értesítenek, holnap lesznek meg az eredmények, hogy felvettek-e, vagy sem.-kicsit szomorú lett, azt láttam meg rajta.
-Hé, biztos felvettek.-biztattam.
-Köszi.-aranyosan rám mosolygott.





~Sarah szemszöge~



~.Hétfő, reggel 10 óra, Rendőrkapitányság.~


 Mikor beértem, megkérdeztem a James, aki a főnököm. Összehívott mindenkit, aki jelentkezett az állásra. Pár perc után, mikor mindenki ideért, a teremben ahol voltunk, felállt, és kezében tartott egy papírt. El is kezdte olvasni.
-Itt vannak azok,akiket felvettünk. Ketten jelezték, hogy részmunkaidős állast szeretnének végezni. Kérem, tegyék fel a kezüket.-feltettem a kezem, és egy sötétbarna hajú srác is.-Rendben, megtekinthetik, hogy kiket vettünk fel.-ekkor odaadott mindenkinek egy lapot, és ha jól tudom, ugyanaz, mint ami a kezében van. Megnéztem ki volt rajta, és lám, a 15. név az enyém volt!
-Bejutottam!!!!!-kiabáltam el magam, de nem biztos, hogy kellet volna.
-Kérem, ne itt fejezze ki örömét.-szólt James.
-Elnézést.-visszahúzódtam, és elmentem.


~Lea szemszöge~



Reggel korán felkeltem, mikor Sarah elindult valahova, de gőzöm sincs, hogy hova. Lementem a konyhába, és megreggeliztem. Leültem a kanapéra, és elkezdtem tévézni. Kicsit később, lejött Riker is.
-Mizu?-kérdezte, és kinyitotta a hűtőt.
-Semmi különös.-feleltem.
-Oké.-leült és evett egy kis zabkását. Miután végzett, odaült mellém.
-Hogy vagy?-
-Jól.-néztem a képernyőt.
-És Benny?-
-Megvan. Gondolom.. Még nem jelentkezett.-próbáltam úgy nézni, hogy ne lásson rajtam semmi szomorúságot. Megcsörrent a telefonom.
-Úúúúúú, ő az, Benny.-mondtam lelkesedve, és elindultam a konyhába, majd felvettem.
-Szia.-szóltam bele.
-Szia. beszélnünk kell.-hallatszott a túloldalról, de elég komoly dologról lehet szó.
-Mi történt? Drágám jól vagy?-aggódtam.
-Többé nem vagyok drágád.
-Mi?-
-Szakítani akarok.-hallottam meg.
-Miért?-könnybe lábadt a szemem.
-Mert mást szeretek.-ekkor már teljesen feladtam a reményt, hogy csak viccel.
-Ne. Ne tedd ezt velem.-borultam térdre, és erőteljesen folytak a könnyeim.
-Viszlát, többé nem hívj.-zárta le a beszélgetést és letette, hogy én bármit is szólhatnék.
-Mi történt?-jött oda Riker, és megfogta a vállamat.
-Megcsalt. Tudhattam volna, nem is jelentkezett.
-Sajnálom. De hé, fel a fejjel. Én itt vagyok.-ölelt át. Nagyon megnyugtató érzés, amikor hozzám ér. Érzem,
mellette biztonságban vagyok.
-Köszönöm.- nagyon örültem, hogy olyan ember van mellettem, akit szeretek. Várj, mi? Nem... akiben
megbízom. Gondolatok futottak végig rajtam és úgy éreztem, hogy egyedül kell most lennem, ezért elengedtem, és felmentem a emeletre, be a szobámba. 
-Mi történik velem? Lehet, hogy beleszerettem? Nem, az nem lehet. Most ment tönkre egy kapcsolatom. Igaz, amióta Riker itt van, nem is hiányzik Benny. Lehet tényleg ő az, akivel nagyon boldog leszek?-ezt a mondatot, már hangosan mondtam, és persze, hogy valaki meghallotta.
-Kivel is leszel te boldog?-egy hangot hallottam, még pedig,Stormie-ét(?). Hirtelen megrezzentem.
-Ööö......semmi csak....-ki akartam magyarázkodni magam a szituból, de ennél többet nem tudtam kitalálni.
-Bocsi, csak idefele jövet meghallottalak, és...-
-Semmi baj.-vágtam bele a szavába.
-Én csak, ah. Nem tudom, mit tegyek.-ültem le az ágyra, és a fejemet a kezemre hajtottam.
-Mi történt?-becsukta az ajtót, és leült mellém.
-Épp az imént szakítottam a barátommal.-
-Sajnálom.-mondta.
-Igazából, nem bánt, mert örülök, hogy Rik itt van. Ő segít nekem.-kicsit pirultam, mikor kimondtam a nevét.
-Tetszik neked?-mosolyodott el Stormie.
-Nem tudom. Talán. .Lehet. Igen.-mondtam sorban a szavakat.
-Akkor? Lefogadok, hogy Riker-nek is tetszel.-
Igen, szerelmet vallott. De tudod mit?-huppantam fel az ágyról.- Én szeretem Rikert, és már nem számít, hogy mi történt Benny-vel, és köztem. Köszi Stormie.-futottam ki ajtón, És Rik szobája felé tartottam. Épp kijött, így nem is kellett kopognom.
-Rik.Figyelj. Gondolkoztam, és végre sikerült magamnak is bevallanom, amit eddig nem tettem, és előtted sem. Rájöttem arra, hogy Te más vagy. Te vagy az, akit szeretném, hogy mellettem legyen. Te vagy az, akit mindig is akartam, aki, meg tud nevettetni, aki még tűzbe is dobná magát értem. Végre megtaláltam azt, akit mindig is kerestem. És az Te vagy.-elmosolyodott, és megcsókolt.





A 17.Részt olvastad!! Remélem, tetszett! A Kövi rész tartalmából: Sarah találkozik valakivel? Ki lesz az? Megtudhatod a következő részben! Iratkozzatok fel, pipáljatok véleményt. Én Klau voltam, Sziasztok!

2015. március 4., szerda

Új szereplő

Sziasztok! Mint láthatjátok a címből, nem új rész lesz, hanem egy új szereplő! De még mielőtt bemutatnám, lenne egy hírem: Csatlakozott hozzánk, (klau-hoz és a bloghoz) Eszti! Mostantól, ő is író ebben a blogban! Remélem, hogy őt is szeretni fogjátok, ahogy engem is! Ugye szerettek?.....remélem, hogy igen. Na....nem is szaporítom tovább a szót, (most is azt teszem..), Jó olvasást!!









                                                                                                           Brody Scell








17 éves vagyok. Elköltöztem LA-be. Épp most jelentkeztem egy rendőrőrsre.
 Az előző sulimban, én voltam a vagány srác. Sok lánnyal jártam, de egyik sem volt az igazi. 
De gondolom, most minden megfog változni. 
Jelentkeztem egy suliba is, ami állítólag, a 
város legjobb iskolája. Nem vagyok flegma, inkább laza.






Remélem, tetszeni fog az új szereplő nektek is!



16.Rész: Munka és Casting

Sziasztok! Itt a 16.Rész! Jó olvasást!


Az előző részek tartalmából:Riker bevallotta Lea-nak, hogy szereti, de Ő teljesen meglepte a hír valamennyire. Jean-t, véglegesen is eltemették.


Nyugodjon békében.-elmondta, a beszédét, ami eléggé furcsára sikeredett. De mindegy. Hazamentünk, és nagy nehezen átvészeltük a napot, majd este elaludtunk.


~Sarah szemszöge~


 Reggel nagyon könnyen felkeltem, mint ahogy más hétfőként szoktam. Elsőként a felöltözködéssel kezdtem:



Majd reggeliztem, fogat mostam, megfésültem a hajamat. Ross kicsit el fog késni, mert nem kelt fel. Pedig én próbálta felébreszteni, de hiába. Elindultam a suliba. 8:20-ra, már ott is voltam, és Biológia volt az 1. órám. Ross beért, csak a csengetés után, 20 perccel később. Lezajlottak az órák, és mentünk is haza. Mikor hazaértünk, Lea sürgősen beszélni akart velem. Berángatott a szobájába és megláttam Rydel-t is.
-Figyeljetek lányok.-ült le az ágyra.
-Mi történt?-kérdezte Delly.
-Hát, tudjátok, van valami...-mondta.
-Kivel?-kérdeztem.
-Rikkel.-nyögte ki.
-Mi van vele?-érdeklődött Delly.
-Ti együtt vagytok!-ugrándoztam.
-Mi? Nem, és halkabban.-állított le..
-Akkor?-ültem vissza csendesen.
-Riker szeret engem.-engedte ki, amit már először mondani akart.
-Igen, ezt tudtam, de miért nem vagy vele?-kérdeztem.
-Mi? várjunk! Álj,áljj,áljj,...áljj. Rik szerelmes beléd?-állt fel Delly, és teljesen kiakadt.
-Igen, tegnap vallotta be.-mondta határozottan.
-Oké, akkor már csak egy kérdésem van: Mikor jöttök össze?-lelkesedett Delly.
-Hogy mi??? Nem jövünk össze, nekem már van valakim.-Lea
-Oké, megértettük.-mondtam,majd húztam magammal a szobámba Rydelt.
-Figyelj Delly, össze kell hoznunk őket.-
-Igen, teljesen szerelmes Rikbe.-
-Áhá, van egy tervem, figyelj. Szóval.....-
-Oké, akkor csináljuk.-összepacsiztunk Rydel-lel.


~Lea szemszöge~


Hosszú gondolkozás után, úgy döntöttem, hogy lemegyek enni.Mikor leértem, kivettem a hűtőből a maradék palacsintát. Megettem, és nem törődve, a többiekkel, indultam fel az emeletre, de megcsúsztam. Azt hittem, hogy itt fogok oltári nagyot esni, de nem így történt. Mert Rik pont a legjobbkor volt ott, hogy elkaphasson. A tekintetünk összeért, úgy éreztem magam, mintha a mennyben lennék. Riker közeledett hozzám, és én is. De valaki odajött, és megkérdezte:
-Hát ti meg mit csináltok?-Delly volt az.
-Ö, semmit.-mondtuk egyszerre, és egymásra néztünk, majd felállított.
-Oké, ha ti mondjátok.-forgatta a szemeit, és már húzott is el.
Rik ekkor, gyorsan felvitt a szobájába,, még mielőtt meglátott volna valaki.
-Tudtam, hogy érzel irántam valamit-nevetett, majd közeledett felém, de leállítottam.
-Nem, semmit nem érzek irántad.-
-Akkor az előbb, az mi volt?-
-Delly.-mondtam.
-Nem, ha Ő nem jött volna, akkor csókolózunk
-Mi? Nem.-tiltakoztam.
-De igen, láttam, hogy Te is akartad.-újra közeledett, de megint hiába.
-Nézd, nem akarlak elszomorítani, de nem fog menni.-kimondtam, amire gondoltam, és távoztam az ajtón.


~Sarah szemszöge~


Oda futott hozzám Ross, és Delly.
-Tudtad, hogy ezek együtt vannak?-hadarta Ross.
-Tudtad, hogy majdnem sikerült a terved, csak közbeléptem?-ezt meg Delly hadarta el.
-Oké, először is, Ross, nem vannak együtt még, és Delly, hogy mi van? Miért kellett közbelépni?-háborogtam fel.
-Bocsi.-sajnálkozott Delly.
-Nincs semmi.-bocsátottam meg Delly-nek.
-Oké, köszönöm, na én most megyek.-ment fel az emeletre.
-Ross, gyere.-húztam a kanapéra.
-Igen?-
-Szóval,  most hogy anyu meghalt, kéne keresnem egy kis pénzt.-mondtam.
 -És...mit akarsz csinálni?-
-Hát, rájöttem, hogy.....sok tapasztalatom van a rendőrségi ügyben, mivel, tanultam anyukámtól. Ezért, úgy döntöttem, hogy,..
-Rendőr leszel.-fejezte be a mondatom.
-Igen. El is megyek a rendőrségre.-vettem a cipőm, és a kabátom, és már mentem is ki az ajtón. Kb. 30 perc alatt ott is voltam.

 




~Ross szemszöge~


Elhatároztam, hogy beszélek a legidősebb tesómmal. Megkerestem,és a szobájában volt.
-Szia.-mentem be az ajtón, kopogás nélkül.
-Hello öcsi. Mizu?-
-Van egy kis beszélni valónk.
-Hallgatlak-
-Te szereted Lea-t?-
-Igen.-
-Wáoo. Erre nem számítottam. Ó, és képzeld, Sarah elmegy FBI-osnak.-
-Tényleg, az cool.
-Az.-ültem le az ágyra.
-Van egy olyan érzésem, hogy van még valami.-mondta.
-Jól érzed. Már egy ideje, hogy leforgatták az A&A 3. évadját, és még több, mint egy hónapot várhatok, a 4. évad forgatására.-panaszkodtam.
-Akkor, miért nem jelentkezel, egy castingra. De ezúttal egy filmre.-adott ötletet.
-Tényleg, kösz tesó. De melyik filmre?-
-Keresnek főszereplőt, a "Tini életnek most kezdődik" című filmbe, és szerintem, az tetszene neked. Ráadásul, itt lesz a szereposztás, LA.-ben.
-Király, Köszi.-már rohantam is a géphez, hogy megtudjam, hova kell mennem. Gyorsan meg is találtam a címet, úgy 10 percre van innen.



~Meghallgatáson~


Bementem az épületbe. Nem néz ki rosszul. Megkerestem, hogy hol tartják a castingot, és bejelentkeztem. Még kellett várnom 12 percet, amíg végeznek a többiek is.
-1. Főszerep: Amy Hudson. Aki erre a szerepre jelentkezett, az legyen szíves, fáradjon ide.-mondta a producer(vagy nem tudom ki)
Nagyon klassz a csaj személyisége. Nem kellett túl sokat várnom, 30 percet,amíg mindenki végzett.
-És az utosó szerep, a másik főszerep: Dylan McCanley.
Igen, ez az, amire én jelentkeztem. Ameddig nem én voltam a soros, elolvastam, hogy mi a személyisége, Dylan-nek. Király, egy motoros, aki elveszíti a szüleit, és másik helyre kerül.....
-Ross Lynch!-kiáltott, és én oda mentem. Kezembe adtak, egy részlete, a forgatókönyvből.
-Jól van, most az a jelenet jön, amikor Amy megtudja, hogy megcsaltad, és bocsánatot kérsz. Felvétel!-üvöltötte.
-Amy, én nem akartalak megbántani. Nem jöttem össze Jennával. Ő kezdeményezett. Elmondtam neki, hogy nem akarok tőle semmi. De, aztán megjelentél, és kihasználta. Én téged szeretlek. Teljes szívemből. És nem akarlak elveszíteni.-olvastam fel.
-Ennyi!-kiabálta. Köszönjük szépen a meghallgatást, hogy eljöttek, de ne menjenek sehová, hiszen fél óra múlva, kiiírdetjük, ki kapta meg a szerepeket.
-28 percig ültem, beszélgettem a többiekkel, mire megjelent Sarah.
-Szia, hogy ment?-kérdezte.
-Szia. Jól, mindjárt kihírdetik a szerepeket. Egyébként, honnan tudod, hogy ide jöttem?-
-Ja, Riker mondta. És nekem is jól ment.-ölelt meg.
-Itt vannak a szerepek:
-Amy: Lindsay Graham
-Dylan: Ross Lynch
.....
-Ez az, sikerült.-felkaptam és megpörgettem Sarah-t a levegőben.
-Jól van, színészek akik bejutottak, jöjjenek ide.
Gratulálunk Nektek. Sok sikert a forgatáshoz. De, szerintem mint tudjátok, a forgatás nem itt lesz, hanem Olaszországba.......



A 16. Részt olvastad, remélem, hogy tetszett. Szóval, a Kövi Rész tartalmából:Ross tényleg elmegy Olaszországba? Ezzel itt hagyva Mindenkit? És még a két szerelmespár is összejön? Ez kiderül, a Kövi részben. Iratkozz fel, Írj véleményt, én Klau voltam, Sziasztok!

2015. február 23., hétfő

15.Rész: Temetés és Románc

Sziasztok! Meghoztam a 15.Részt! Jó olvasást!
                                                                                   


Az előző rész tartalmából: Lea találkozott Lynch-ékkel. Sarah beszámolt az életéről, amióta megismerkedett a fiúkkal. Jean, sajna eltávozott az élők sorából.


-Elvesztettük.-zokogtunk testvéremmel.
-Őszintén sajnálom.-mondták kánonban Ross és Riker,majd furán egymásra néztek, olyan "miért utánozol?" fejjel.
-Inkább ,menjünk-javasolta Lea.-
-Rendben-követtem őt, és az új családomat, akit nagyon megszerettem......


~1 héttel később~


~Lea szemszöge~


Már egy hete ismerem Lynch-éket. Nem olyan fárasztó bagázs, mint ahogy előre gondoltam. Jól ki lehet velük jönni. Azt viszont meg kell, hogy jegyezzem, hogy nagyon nem normálisak. Jó értelemben. Sarah-nak igaza volt, hogy hajt rám Riker. Bár nem vagyok teljesen biztos benne. Valamikor kacsint rám, valamikor oda ül mellém Need for Speed közben. Nem tudom, hogy ez jelent-e valamit. De mit érdekel ez engem? Már van pasim, akit nagyon szeretek. De mostanában nem is hív, amióta elmentem Angliából. Nem tudom. Valamiért annyira most nem is hiányzik. Talán, anyu halála miatt. Nagyon hiányzik. Viszont, hogy itt vannak velem a srácok, meg a tökkelütött húgom, kicsit segíti összeforrasztani a szívem egy darabját." Elhagytam a szobámat, tele gondolatokkal. Lememtem a nappaliba. Mindenki ott volt, csak Stormiék nem.
-Markék hol vannak?-kérdeztem a többieket.
-Elmentek vásárolni.-felelte Rik
-Beszállhatok?-kérdeztem őket, akik épp Need for Speed-eztek, majd leültem a kanapéra, és kezembe vettem egy konzolt.
-Persze, te vagy Rikerrel.-osztotta el a csapatokat Ross. -Rydel-Sarah,Ell-Velem,Rocky-Ryland.-sorolta a neveket.
Bő egy órát játszottunk. Sarah lett az első,Ross a második, aztán Ryland,Rocky,Ell,Delly, és mily meglepő, én lettem az utolsó. Pont megjöttek a szülők,mire végeztünk.
-Sziasztok.-köszöntünk.
-Sziasztok, mit kértek ebédre?-kérdezte Stormie.
-Nem tudom, fiúk??-fordultam a srácokhoz.
-Palacsinta.-ugrott fel a levegőbe Ross.
-Rendben, még valaki?-kérdezte Lynch anyu.
-Nekem jó.-mondtuk kánonban.
-Oké, akkor palacsinta lesz.- felelte Stormie.
Én addig amíg a srácok szórakoztak, felmentem ismét a szobámba. Pár perccel később, kopogott Riker a nyitott ajtón, és ezzel felébresztett a gondolkozásomból.
-Mi a baj?-ült mellém az ágyra.
-Semmi.-próbáltam színlelni, de most nem a legjobbkor jött a színészi tehetségem.
-Tudom, hogy bánt valami. A homlokodra van írva. Ne izgulj, nekem elmondhatod.-mondta lágy hangokkal, és éreztem, hogy tényleg érdekli.
-Hát, tudod hiányzik anyu. Meg, a fiúm is.-búslakodtam el, de láttam a szemem sarkából, hogy az utolsó szavaimon leállt, még a lélegzete is.
-Riker?-ébresztgettem fel.
-Mi? Ja, bocsi, csak....Á, mindegy. Nem fontos.-kapta el a fejét.
 -De, mond el. Kérlek.-tettem rá a kezem, a lábára.
-Jó, elmondom.-kezdte beszédét, és megfogta a kezem, majd mélyen a szemembe nézett.-Tudod, amikor először megláttalak,az olyan volt, mint mikor, egy gyerek meglátja csokit, kell neki. És nekem Te kellesz. Az első perctől fogva éreztem, hogy nem tudnék élni nélküled. És, kezdtelek megismerni, és ez az érzés, csak fokozódott bennem irántam. Nem bírom megállni, hogy távol legyek tőled. Amikor nem vagy velem, akkor minden elhomályosul. De, amikor mellettem vagy, akkor érzem úgy, hogy szárnyalni tudnék. Nem bírlak kiverni a fejemből. Csak Rád gondolok.-




Én nem is tudtam percekig megszólalni, mert egyrészt, elmerültem a csodálatos barnás, zöldes szemeiben, másrészt, nem hittem volna, hogy Riker, ennyire erős vonzalmat érez irántam. Igazából, nagyon felkavart, amit most mondott. Én nem így érzek iránta. Jó haver, de nekem már van valakim. Akit most nem nagyon érdeklek. Vettem egy mély levegőt, és amit tudtam, kinyögtem.
-Riker, én.....nem tudok erre most mit mondani,ne haragudj.-
-Nézd, én tudom, hogy váratlanul jött ez a hír, de nem titkolhattam tovább amit a szívem mond.-nagyon látszott rajta, hogy komolyan beszél.
-Akkor igazán...-
-Igen. Szeretlek. És fogalmad sincs mennyire. Nem tudom hogy csináltad, de nem hittem volna, hogy így fogok érezni valaha is egy lány iránt.-még mindig nem tudta levenni rólam a szemét, és én is elmerengtem. Az érintése, olyan.....megnyugtató, lágyan ér hozzám, mintha, egy törött rózsa volnék. És nagyon helyes. Nem tudom, hogy érzek-e iránta én is valamit. Talán......Gondolatok játszottak a fejemben.
-Riker!-futott be az ajtót Ross, és szerintem mindent hallott. Riker erre megijedt, és elengedte a kezem, felállt az ágyamról.
-Ó.....megzavartam valamit?-mosolygott, és rám nézett.



 Majd kiment az ajtón. Ekkor, lementem a konyhába, mert ne akartam, és nem is tudtam volna semmit sem mondani Riknek. Ahogy leértem, láttam, hogy már mindenki az asztalnál, és kész az ebéd is. Leültem egy székre, és nem sokkal később jött le Riker is. Megettük a paradicsom levest, és palacsintát is, ami nagyon finom volt. Majd mindenki elhelyezkedett a nappaliban.
-Sarah?-fordultam felé.
-Igen?-
-Mikor lesz a temetés?-kérdeztem.
-2 nap múlva, ha jó.-mondta.
-Nekem jó.-
-Rendben, addig előkészülünk.-mondta Mark.
-Oké, akkor 2 nap múlva.-csatlakozott Delly is.-Figyi, addig elmehetnénk vásárolni.-
-Rendben, Sarah?-
-Oké, jót tenne egy kis kikapcsolódás. DE, hívjuk meg Alice-t is.-mondta.
-Ki az az Alice?-lepődtem meg, egy kicsit.
-Alice a barátunk. Kedves lány, biztos ki fogsz vele jönni.-felelt Rydel.
-Jó, alig várom, hogy megismerhessem.-örvendeztem.
-Rendben felhívom, hogy érte megyünk.-futott a a telefonjához Sarah.
10 perc alatt el ott is voltunk Alice háza előtt,  aki már jött is oda hozzánk. 5 perc alatt elérkeztünk Rydel kedvenc üzletébe. Próbálgattuk a ruhákat:






Végül, amiket kinéztünk, meg is vettük. Nagyon jó volt nap. Kár, hogy 2 nappal később már nem fogunk ennyire mulatni.


~2 Nappal később~


Készülődtünk a temetésre. Mindenki fekete ruhában. 15 percre volt innen a temető. Mikor odaértünk, láttunk egy pár embert, köztük a kereszt anyánkat, nagy nénénket, mamánkat, papánkat, és még pár embert, anya munka társai. De apu nem volt ott. Szerintem, nem is tudja, hogy anyu meghalt. Legvégül megjelent, a pap, kezében egy lappal. előállt, és kezdte olvasni:
-Hölgyeim, és Uraim, azért gyűltünk itt össze, hogy eltemessük, Jean Parker-t. Elbúcsúznak tőle, lányai, és kicsit sem hű, nagyon ronda férje, aki most természetesen nincs jelen a szertartáson. Jean szerető anya, és barát volt, de sajnálatos módon, eltávozott. Fent libeg a menyben, és onnan nézi ezt az eseményt. Nagyon szomorú dolog, hogy pont ilyenkor kellett meghalnia. Mert hiszen, Jean ma akarta megnézni az újságban, hogy megnyerte-e az 5-ös lottót. De ez már csak, egy emlék marad bennünk. Sosem fogjuk elfedni, amilyen volt. Mindig segítőkész, magabiztos volt, aki szembe mert állni, hogy a popcornt, helyesen teszi be a mikróba, és emiatt még bátor is volt. Ezek azok a tulajdonságok, amiket soha nem felejtünk el életünk során. Köszönjük, hogy részt vettek ezen alkalomból. Nyugodjon békében.-elmondta, a beszédét, ami eléggé furcsára sikeredett. De mindegy. Hazamentünk, és nagy nehezen átvészeltük a napot, majd este elaludtunk.




A 14.Részt olvastad. A Kövi rész tartalmából: Sarah úgy dönt, hogy keres magának munkát. Szerinted mi lesz az? És Rossal is történik valami. Érdekel? Kövess, és meglátod. Írj megjegyzést, és Iratkozz fel! Én Klau voltam, Sziasztok!