Az előző rész tartalmából: Sarah-ék elköltöztek LA.-be.Beköltöztek az új házba.
~Reggel 9 óra,szombat~
~Sarah szemszöge~
A telefonom pittyegésére ébredtem. Fölkeltem,majd becsoszogtam a fürdőbe.Belenéztem a tükörbe,és nem voltam olyan rossz passzba,mint gondoltam. Megfésülködtem,megmostam a fogamat,felöltöztem,és lementem a konyhába. Ahogy leértem,anyámat pillantottam meg,aki épp csinál valamit.
-Szia.-köszöntem.
-Jó reggelt! Hogy aludtál?-kérdezte.
-Remekül!-huppantam le a székre.
-A mai reggeli,a kedvenced.-mondta anya mosolyogva.
-Csak nem? Palacsinta!!-ujjongtam mint egy hülye.
-Jó étvágyat!-mondta,és közben rajtam vigyorgott.
-K-öö-sszi.-válaszoltam,amennyit ki tudtam szedni magamból,mert épp teli volt a pofám.
Gyorsan befaltam,aztán megnéztem a híreket.
-Te,hallod,van egy gimi,ahol ott a helyem.-mondtam,közben néztem a mit írnak róla.
-Tényleg? Milyen?-kérdezte,és odajött hozzám.
-Egy ilyen művészeti gimnázium. Épp jó nekem,mivel tudok gitározni,és a zenével szeretnék foglalkozni.
-Oké. Ha szeretnél menj.-
-Tényleg? Köszi!!-ugrottam a nyakába.
-És? Mikor lesz a felvételi?-kérdezte.
-2 hét múlva.-mondtam kicsit szomorúan.
-Ne búsulj! Bőven fel tudsz készülni.-biztatott.
-Nem az baj. Hanem az,hogy mi lesz ha nem vesznek fel?-kérdeztem még búsabban.
-Ne izgulj. Fel fognak venni.-
Szó nélkül felmentem a szobámba,és elterültem az ágyon. Gondolkoztam egy keveset,és arra jutottam,hogy megnézem a várost. Éppen ezért,lementem megkérdezni anyum.
Anya?-kérdeztem a lépcsőn lefele jöve.
-Tessék!-fordult hozzám.
-Megnézhetem a várost?-kérdeztem kicsit félénken.
-Persze!-egyezett bele.
-Ok,köszi.-öleltem meg,és már mentem is ki az ajtón.
~Délután 12 óra. Valahol LA. utcáin~
Egyszerűen hihetetlenül szép a város.Miközben mentem az utcán,megláttam egy kávézót. Úgy döntöttem,betérek oda. Arra eszméltem,hogy elesek,és valaki elkapott. Felnéztem,és egy fiút láttam. Gyönyörű zöldes barba szemei vannak,a haja szőke,kicsit izmos,és a mosolya,az csoda szép.Ilyen fiút még nem láttam.
-Minden rendben?-kérdezte mosolyogva,miközben lábra állított.
-Igen,minden rendben.-válaszoltam félénken.
-Biztos?-kérdezte aggódóan.
-Igen minden rendben,ne aggódj.-megadtam neki a várva várt válaszát.
-Jó,örülök neki.-mosolygott.
-Ja!-eszmélt fel- Riker vagyok. Riker Lynch. Te?-nyújtotta a kezét.
-Sarah Parker.-mosolyogtam én is,és kezet ráztam vele.
-Örültem,hogy megismertelek. Hova készültél?-
-Én is. És a kávézóba.-mutattam a kávézó felé.
-Haragudnál,ha veled tartanék?-kérdezte kedvesen.
-Tarts velem!-biccentettem a fejemmel.
Mire odaértünk,megtudtam róla sok mindent,és ő is rólam. Leültünk, és már jött is egy pincér srác.
-Mit hozhatok?-
-Mit kérsz?-kérdezte piszok aranyosan.
-Gyümölcsturmixot.-feleltem.
-Én is egy olyat kérek.-mondta a pincér srácnak.
-És....-nyújtotta el.-mit szeretsz csinálni?-
-Nagyon szeretek gitározni.-
-Na ne!-tátva maradt a szája.
-De igen. Miért?-értetlenkedtem.
-Én is imádok.- felelte. Láttam rajta, hogy majd kiugrik a bőréből.
-Mesélj magadról.-tettem fel.
-Oké....A szüleimmel élek. Gitározok,színészkedek,énekelek. Szerepelek egy sorozatban, a Glee-ben. Van öt tesóm,és alakítunk egy bandát, az R5. Én vagyok a legidősebb. A kedvebc színem a kék. Nagyon szeretem a zenét, az életem részévé vált.-
Eközben meghozta a pincér az italokat.
-Köszönjük-válaszoltuk egyszerre.
-Most te jössz!-kortyoltunk bele a turmixba.
-A szüleim elváltak,10 éves koromban. Anyámmal élek. Felvételizek egy művészeti iskolába. Az előző helyen,ahol laktam,nem volt barátom. De most igen.És ez nagyon klassz. Várj! Azt mondtad hogy van egy bandád? Színészkedsz?-akadtam ki.
-Igen. Híres vagyok.-nem tudott mást mondani.
-Felfogod hogy mi lesz,ha valaki meglát?-
-Nyugi nem fognak meglátni. Oké?-
-Oké.-
-Gyere. Hazakísérlek.-
-Oké,köszi.-
Fizettünk, aztán elindultunk haza.
Megtudtam róla azt is, hogy nem messze lakik nálunk,úgy körülbelül 3 utcányira. Odaértünk hozzánk.
-Szia!-
-Szia.-már nyitottam az ajtót, amikor visszafutott.
-Várj! Holnap is találkozunk?-kérdezte,mielőtt beléptem volna az ajtón.
-Az nagyon jó lenne.-válaszoltam boldogan.
-Szia!-köszönt el.
-Szia!-
~Otthon~
Ahogy beléptem,anya rákérdezett.
-Ki ez a srác?-
-Csak egy fiú,akibe belebotlottam,elmentünk kávézni,majd hazakísért. Ja! Találkozhatok vele holnap?-kérdeztem remegve.
-Tetszik?-mosolygott.
És igen,de mutasson be a szüleinek.-parancsolta.
-Nem,dehogy is.-ráztam a fejem
-Nem is tudom.-gondolkozott.
-Légyszi anya, légyszi!!-könyörögtem.
-Egy feltétellel!-emelte fel az ujját.
-Bármit.-rögtön válaszoltam.
-Mutasson be a családjának.-
-Oké,be fog.-öleltem át szorosan.
-Akkor igen.-
Rohantam fel a szobámba,majd befeküdtem az ágyba. Sok mindenen gondolkoztam,például azon is,hogy elmondjam-e anyunak, hogy Riker híres.Nem tudom. Ha kiderül,majd röktönzök. Megtudtam róla,hogy színész,gitáros,énekes. És van egy bandája. Mi is a neve? R4? Nem R5? Igen,ez az. Rákeresek a YouTube-on.
Nem is olyan rossz. Sőt tök jó. Miközben hallgattam,anya kiabált lentről.
-Sarah!!!Mit kérsz vacsira?-
Mi? Már ennyi az idő? Óóó..bakker. Kapkolódtam össze vissza.
-Ööö...palacsintát.-hirtelen ez jutott eszembe.
-Oké,az lesz.-mondta.
Gyorsan lerohantam a lépcsőn,megettem a kaját,és elmentem fürödni. Majd felvettem a pizsamámat,és lefeküdtem az ágyamba. Még mielőtt elaludtam volna,átgondoltam a napot. Ez biztos nem történik nagyon mással, ami ma velem. És elaludtam.
Íme a 2.Rész! Remélem,hogy tetszett,ha igen,akkor Iratkozz fel,írj megjegyzést!..A következő rész tartalmából: Riker bemutat a családjának. Szerzek még egy jó a barátot? Ez mind kiderül a következő részben. Ha érdekel,tarts velem! Addig,Sziasztok!!!