14.Rész: Beszámolás és Halál

 Sziasztok! Meghoztam a Kövi Részt! Tudom, rövid lett, Sorry. Jó olvasást!


Az előző rész tartalmából: Sarah váratlan hívást kapott, testvérétől. Mihelyst haza kellett mennie. Aztán megtudta, hogy az anyja kórházban van.


-Segítség! Leállt a szíve!!!-üvöltöttem, és pont Dr. Brown hallotta meg, és sprintelt oda. Megnézte mi van vele, és rögtön küldött ki minket. Majd megszólalt a hangosbemondó, hogy jöjjenek segíteni az orvosok. Pár pillanat alatt ott voltak, és próbálták menteni az életét. Most mi lesz? ezen gondolkoztam, és kezem a fejembe tettem, majd elkezdtem sírni. Rettenetes éreztem magam, hogy elveszíthetem......



~Charless Dunn Company kórház, du. 5:40~ 



Leültem egy székre, Lea mellé. Körülbelül 10 perccel később, megjelentek Lynch-ék.
-Sarah. Hogy vagy?-jött oda Stormie.
-Anyát nem rég műtötték meg, és amikor benn voltunk, leállt a szíve. Az orvosok most nézik.-sírtam.
-Voltunk?-kérdezték a fiúk, és egy szem Delly..
-Lea. A nővérem.-mutattam be. -Lea, Ők itt Riker,Delly,Ratliff,Rocky,Ryland. Fiúk, Lea.-Láttam a szemem sarkából, a könnyek közül, hogy Riker-nek csorog a nyála.
-Szia.-mondták együtt.
-Sziasztok.-intett.
Még legalább 1 órát vártunk, és kijöttek az orvosok.
-Na?-kérdeztem Dr. Brown.
-Nem tudom. Egyenlőre túl élte, de nem biztos, hogy sikerül átvészelnie, a holnapot.
-Értem. Ha túl éli, mikor jöhet ki a kórházból?-reménykedve néztem, a dokira.
-Imádkozzunk, hogy nem haljon meg.-
-Igen. Nagyon köszönöm doktor úr.-
-Szívesen. Reméljük felépül.-mondta, majd ment is a dolgára.
-Menjünk haza. Mondtam Lea.nak.-
-Nem!-Állított le Ross.-Nélkülem nem mész sehova!.-
-Ross.....-
-Legyetek nálunk.-ajánlotta fel Riker, aki odament Lea-hoz.
-Nem is tudom.-forgatta fejét.-Miért lennénk nálatok?-
-Mert...Ross nem engedné így el Sarah-t.-
-Anya?-kérdezte Rossy Stormie-t.-
-Természetesen lakhattok nálunk egy ideig..-felelt.
-Köszönjük.-köszönte meg Lea.
-Oké, menjünk.-mondta Riker.



~Lea szemszöge~ 



Először hozzánk mentünk, hogy bepakoljunk a csomagjainkat.
-Megyünk, ha megleszünk.-mondtam.
-Oké.-mentek el.
-Vagyis, csak én.-szólt Sarah.
-Igen.-
Bementünk, és Sarah kezdett is pakolászni. Mentem vele én is.
-Mizujs veled?-kérdeztem.
-Semmi különös. Annyira jót tett nekem, hogy megismertem őket.
-Ja, azt látom. És közben szert tettél egy srácra.-mosolygott.
-Igen. Ross Lynch. Tudod, ők egy zenekar, az R5. Nem ismertem a bandát, míg, nem találkoztam Rikkel. Aztán, bemutatott a családjának. Rossal jól kijöttünk, már az elején is. Aztán, jött egy dolog, ami nem kellett volna. De mindegy, szóval a dolog után, Rik bevallotta, hogy szeret. De ekkor választanom kellett, a két fiú között. Végül Rosst választottam. Majd, szépen lépegetett fel a kapcsolatunk, amikor elmentünk a tengerpartra. Riker bevette magát, és megcsókolt. És ezt Ross is látta. Én próbáltam elmagyarázni, de nem hitt nekem. Aznap, odajött Riker, és megakart vígasztalni, de nem nagyon jött össze neki.
És elment Ross-hoz is, és elmondta, amit én is megtettem. És végül megbocsátott. Majd jöttél Te, és anya.-az utolsó szó hallatán, elszomorodottam.
-Izgi. És ne izgulj, nem lesz semmi baj. Fel fog épülni.-nyugtatott meg, majd megölelt.
-Köszi.-
-Na pakolj, mert nem leszünk kész.-sürgetett.
-Oké-oké. De, ezt el kell mondanom.-vigyorogtam.
-Mit??-
-Riker, egyfojtában téged bámul.-mondtam.
-De nekem van pasim. Benny-nek hívják.-
-Ja. Még van pasid, de nem sokára más lesz.-már perverz vigyort vágtam, teljesen elfelejtettem anyut.
.-Ja,persze.-forgatta szemét, közben nevetett.
-Igen is, így lesz.-feleltem, majd kiment a szobából.
Összepakoltam, és mentem az előszobába. Jött utánam Lea is.
-Várjunk! te nem hozol semmit?-kérdeztem.
-Nem. Tudod, csak anyánk miatt jöttem. Hamarosan bekövetkezik a sorsa, és én már megyek is vissza.-
-De ki tudja mikor mész el.-
-Ó, ez igaz. Lehet, hogy napokig itt leszek. Egy pillanat, gyorsan bepakolok pár apróságot.-szaladt fel a bőröndjéért, mert nem pakolta ki, amikor megérkezett.
-Na. Mehetünk.-elindultunk.
-És, Milyenek ezek a Lynch-ék?-kérdezte.
-Nagyon nem normálisak. Folyton hülyülnek. Ó! Most meg tom mutatni az egyik számukat.-mondtam, és vettem elő a telefonomat. Bekapcsoltam a kedvenc zeném.
...miután vége a zenének...
Nem rossz. Sőt, klassz.-
-Igen, az. Ööö, egy jó tanács: sose maradj kettesben Rikkel.-feleltem.
-Oké, megfogadom. Vagy különben rám mozdul?-
-Attól tartok igen.-fogtam meg a vállát.
Közben megérkeztünk. Biccentettem Lea-nak, hogy kopogjon be.
-Szia.-köszönt, és nagy mosolyt villantott Rik-nek.
-Gyere,...vagy...is. Gyertek be.-dadogott, mint aki szellemet lát.
-Köszi.-mondtam, majd letettük bent a cuccokat. Delly megmutatta Lea szobáját.
Csörgött a telefonom, ismeretlen szám hív. Felvettem:
-Háló tessék?-
-Üdvözlöm, itt Dr. Brown.
-Á, jó napot doktor úr. Van valami fejlemény?
-Igen, de személyesen kell elmondanom önöknek.-nem volt valami vidám a hangja.
-Máris ott vagyunk.-tettem le a telefont.
-Lea! Gyere, sietnünk kell!-kiabáltam a házban. Sprintelt le lépcsőn, és szálltunk be a kocsiba. 10 perc alatt ott is voltunk. Azonnal felkerestük Dr. Brown-t, akit semmi perc alatt meg is találtunk.
-Mi történt?-kétségbeestünk mind ketten.
-Az anyátok, MEGHALT.-
-Mi?-kérdeztük kánonban, és teljesen lesokkoltunk.
-Nem, az nem lehet.-tolattam hátra, és leültem egy székre. Lea is odajött. és elkezdtünk halkan sírni.
Pár percig zokogtunk, mire megjelentek Lynch-ék.
-Mi történt?-futottak hozzánk mindannyian.
-Elvesztettük.-zokogtunk testvéremmel.
-Őszintén sajnálom.-mondták kánonban Ross és Riker,majd furán egymásra néztek, olyan "miért utánozol?" fejjel.
-Inkább ,menjünk-javasolta Lea.-
-Rendben-követtem őt, és az új családomat, akit nagyon megszerettem......




A 14.Részt olvastad. A Kövi Rész tartalmából: Kicsit előbbre ugrunk az idővel.. A lányok temetésre készülődnek? Vajon lesz új románc? A kövi részben megtudhatod. Köszönöm a megtekintést, remélem elnyerte a tetszésedet. Olvasd tovább a blogomat, és gondoskodom róla, hogy nem fogsz unatkozni! ;) Én Klau voltam, Sziasztok!